HuDeEn
Ön a 3664507 látogatónk

Múzeumok

Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely (Gabonamúzeum)

5600 Békéscsaba, Gyulai út 65.
Tel.: 66/441-026; 66/323-377     
Mobil: 70/3692040
E-mail: mmm@bmmi.hu
www.bmmi.hu

Nyitva tartás:

április 1-től. – október 31-ig 9.00 – 17.00 óra
szünnap: hétfő, vasárnap

Belépőjegy:

Felnőtt 300 Ft,
Diák, 26 év alatti, 62 és 70 év közötti nyugdíjasok 150 Ft

Ingyenes: 
- 6 év alattiaknak
- fogyatékkal élőknek kísérővel
- pedagógusoknak, oktatóknak
- újságíróknak
- nyugdíjasoknak 70 év felett
- minisztériumi belépővel
- ICOM kártyával rendelkezőknek
- a múzeum állandó és időszaki kiállításaira nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.)
- a múzeum állandó kiállításaira a hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti személyeknek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérőnek, legfeljebb két közeli hozzátartozó számára

Tárlatvezetés: 1000 Ft

Akik a Munkácsy Mihály Múzeumban vásárolják meg a Gabonamúzeumba szóló belépőjegyeiket, a kiállítóhely belépőjegy áraiból 50%-os kedvezményt biztosítanak!

 A Gyulára vezető út mellett áll az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek együttese. A telekre áttelepítettek egy szélmalmot a csókási határból és a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról egy gépszínt, melyben „A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig” című kiállítás látható. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és gabonafeldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán 1974-ben a Gabonamúzeum létrehozását. A gabonafélék termesztését hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt a Körös-Kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. A középkorban a folyókban, legelőkben és erdőkben gazdag Körösök vidéke elsősorban állattartásra volt alkalmas de már Szent István, államalapító királyunk oklevele Doboz jobbágyait kenyéradókként említi. A török hódoltság idején a magyar és a török földesúrnak történő adózás, ill. a tizenöt éves háború elszegényítette a vidéket, s menekülésre késztette a lakosságot. A termelés fellendítésére sokat tettek a 18. században megyénkben dolgozó gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel evangélikus lelkész is, aki mezőgazdasági tanintézetet szervezett. A 19. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével előmozdítani.

 A Gabonamúzeum látnivalói:  

1, Gajdács vagy Csabai tanya:

Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése.

2, Csókási vagy Kiss-féle szélmalom:

A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507.számú tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára.

3, Vésztő-Mágori szín:

Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. Század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

4, A gabonanemesítőkre emlékeztető alkotás:

A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyoczky Béla: "A mag" című szoborkompozíciója és a föléje - mintegy szárazmalmi kerengősátorként - emelt faszerkezet, Nemes Roland alkotása. A két malomkövön álló carrarai márvány búzaszem, a gabonatermesztést és feldolgozást szimbolizálja. A felső malomkő barázdái mintegy a szántóföld barázdáira emlékeztetnek.

5, Bőség c. szobor:

1985 júniusában helyezték el a múzeum területén Emil Vitroel, a román szobrászművész sütői mészkő alkotását. A művész, aki Nagyváradon él, a városnak ajándékozta a szobrot és az a Városi Tanács döntése alapján a Gabonamúzeum területén került felállításra, illetve felavatásra.
A Gajdács tanya körüli területen, a hagyományos tanyai környezetnek megfelelően szilva, dió, és egyéb, a környezetbe illő növényekből fás, cserjés területet alakítottak ki. A tanya előtt kis virágágyás látható, hagyományos "tanyasi" virágokkal és rozmaring tővel. Nagyobb területen lucernát telepítettek. A gépszín, illetve szélmalom előtt pedig a termesztésből már kivont régi őszi búza, őszi árpa fajták bemutató parcellája látható. 1988 őszén is 35 fajtát vetettünk el.Különösen értékes fajták itt - melyek a tájhoz is kötődnek - a gyomai tájfajta, a komádi tájfajta, a bánkúti búzák, a mezőhegyesi fajták. Az érdeklődő látogatók így megismerkedhetnek több olyan búzafajtával, melyeket a hagyományos paraszti gabonatermesztésben alkalmaztak. A múzeumvezető mellékesen a fajtákról, fejlődésükről, betegségeikről stb. feljegyzéseket készít. Megfelelő "termésmennyiség" esetén a vállalat laboratóriumában minőségi vizsgálatokat is elvégzünk.
A mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig c. állandó kiállítás. A kiállítás anyagát Cs. Szabó István gyűjtötte és állította össze, aki Vasvári Mihályt követte a múzeum vezetésében 1985. augusztus 16.ika óta. A kiállítás célja, hogy 220m2-n az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. A kiállítás a következő nagyobb egységekre tagolódik: I. Őskor és népvándorlás, II. Középkor, III. Békés megye újratelepülése a török hódoltság után, IV. Az ún. tőkés fejlődés megyénkben, V. A megye malomipara, az államosítástól napjainkig, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat története.

akik a Munkácsy Mihály Múzeumban vásárolják meg a Gabonamúzeumba szóló belépőjegyeiket, a kiállítóhely belépőjegy áraiból 50%-os kedvezményt biztosítun

<
+ + + +
>
A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!

Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás